fbpx

„Az a baj…annyira nehéz…küzdök, de mégsem sikerül….”

Mi történik akkor, amikor egy új történetet kezdünk el mesélni a megtanult „küzdelem” helyett?

Próbáld ki ezt a mantrát, nagy kedvenc szokott lenni a workshopokon. (pl. A csajos megoldások: színes post-itsekre felírni, kitenni a laptopra, vagy rúzzsal felírni a tükörre stb.:)

Vicces h@lyeségnek tűnik, de szerintem a mantrák, pozitív megerősítések sorsfordítóak tudnak lenni, mert elkezdenek megnyitni egy új valóságot és új lehetőségeket hoznak be.

Ki és mikor határozta el, hogy a munka, a vállalkozás küzdelem? Ki akar vele egyetérteni?

Annyi, de annyi mindent kell felül vizsgálnunk és megváltoztatnunk a gondolkodásmódunkban!

Rá vagyunk kódolva a „tenni, tenni, tenni…még többet tenni, harcolni, küzdeni” programra. De őszintén, neked nincs ebből eleged?

Hát nem sokkal jobb alkotni, tenni, de mindezt békében és örömmel, könnyedén?

Ki mondta, hogy a siker csak akkor lehetséges, ha küzdünk?

Kezd el átgondolni a sztorikat, amiket mesélsz magadnak és változtasd meg, ha nem támogat már téged.

Könnyedség, öröm, kedvesség, móka, értékadás…nem zárja ki a munkát. Csak valamiért a „kemény munkát” kódoltuk, mintha az lenne a mérőszám. Ha könnyedén jön…akkor már nem is jó?

És mit gondolsz, a „kemény munka” is lehet esetleg könnyed és örömteli?

Ezek a mantrák és kérdések azt a célt szolgálják, hogy felébresszünk néhány beragadt hitrendszert. Ha elolvasod, gondolkozol rajta, sőt akár a naplódba meg is válaszolod a kérdéseket, új világot tudsz varázsolni magadnak.

Nap mint nap teszek fel ehhez hasonló kérdéseket önmagamnak és írok ehhez hasonló mondatokat. Mert nem úgy szeretném élni az életemet, ahogy megtanultam, hanem úgy, ahogy valóban szeretném: könnyedséggel, szeretettel, örömmel, önszeretettel, értéket teremtve, bőségben.

>